Stresszhez Ă©s traumĂĄkhoz köthetĆ betegsĂ©gek
A testĂŒnk nem felejt. Amit az elmĂ©nk sokszor igyekszik elnyomni vagy figyelmen kĂvĂŒl hagyni, azt a test âtĂĄroljaâ Ă©s tĂŒnetek formĂĄjĂĄban fejezi ki. A holisztikus pszicholĂłgia szerint a stressz Ă©s a feldolgozatlan Ă©rzelmek hosszĂș tĂĄvon lĂĄthatĂł, kĂ©zzelfoghatĂł nyomokat hagynak a fizikai ĂĄllapotunkban
đč Hogyan hat a stressz a testre?
- Az idegrendszer tĂșlterhelĂ©se â tartĂłs stressz esetĂ©n a szimpatikus idegrendszer ĂĄllandĂł kĂ©szenlĂ©ti ĂĄllapotban tartja a testet (âĂŒss vagy fussâ mĂłd).
- Kortizol tĂșltermelĂ©s â a stresszhormon hosszĂș ideig magas szinten marad, ami gyengĂti az immunrendszert.
- A krĂłnikus fĂĄjdalom szindrĂłma (KFS) –  olyan hosszan tartĂł, több mint hĂĄrom hĂłnapig fennĂĄllĂł fĂĄjdalom, amely nem reagĂĄlhat a hagyomĂĄnyos kezelĂ©sekre, Ă©s a testben a nem specifikus tĂșlĂ©rzĂ©kenysĂ©g hatĂĄsĂĄra alakul ki, gyakran negatĂv pszichĂ©s Ă©s szociĂĄlis hatĂĄsokkal is jĂĄrva. SzĂĄmos kĂŒlönbözĆ szindrĂłma lĂ©tezik, mint pĂ©ldĂĄul a fibromyalgia, ahol az egĂ©sz testben jelentkezik izom-csontrendszeri fĂĄjdalom, fĂĄradtsĂĄg Ă©s alvĂĄszavarok
- Tipikus testi tĂŒnetek:
- fejfåjås, migrén,
- izomfeszĂŒltsĂ©g, hĂĄt- Ă©s nyakfĂĄjdalom,
- emésztési panaszok (puffadås, reflux, irritåbilis bél),
- alvĂĄszavar, fĂĄradtsĂĄg.
đč Az Ă©rzelmek Ă©s traumĂĄk lenyomata
A traumatikus Ă©lmĂ©nyek gyakran nem tudatosulnak teljesen, de a testben âmegĆrzĆdnekâ.
- Elfojtott szorongĂĄs vagy harag â gyomorfekĂ©ly, emĂ©sztĂ©si zavarok.
- HosszĂș tĂĄvĂș fĂ©lelem â szĂvritmuszavarok, magas vĂ©rnyomĂĄs.
- MĂ©ly vesztesĂ©g, gyĂĄsz â mellkasi szorĂtĂĄs, lĂ©gzĂ©si nehĂ©zsĂ©gek.
- Gyermekkori traumĂĄk â gyakori autoimmun betegsĂ©gek vagy krĂłnikus fĂĄjdalom szindrĂłmĂĄk felnĆttkorban.
1. đȘïž EmĂ©sztĆrendszeri betegsĂ©gek
- IrritĂĄbilis bĂ©l szindrĂłma (IBS): gyakran szorongĂĄshoz, tĂșlzott feszĂŒltsĂ©ghez kapcsolĂłdik. (Az irritĂĄbilis bĂ©l szindrĂłma (IBS) egy funkcionĂĄlis emĂ©sztĆrendszeri rendellenessĂ©g, melynek tĂŒnetei (hasfĂĄjĂĄs, puffadĂĄs, hasmenĂ©s, szĂ©krekedĂ©s vagy ezek vĂĄltakozĂĄsa) a vastagbĂ©l megvĂĄltozott mƱködĂ©sĂ©re Ă©s fokozott Ă©rzĂ©kenysĂ©gĂ©re utalnak, de nincsenek mögöttes szervi vagy laboratĂłriumi eltĂ©rĂ©sek. A pontos kivĂĄltĂł okok ismeretlenek, de szerepet jĂĄtszhat az agy Ă©s a bĂ©l közötti kommunikĂĄciĂł zavara, a bĂ©lflĂłra vĂĄltozĂĄsa, valamint a stressz. A diagnĂłzis a tĂŒnetek fennĂĄllĂĄsa, valamint egyĂ©b sĂșlyosabb betegsĂ©gek kizĂĄrĂĄsa alapjĂĄn törtĂ©nik, a kezelĂ©s pedig diĂ©ta, Ă©letmĂłdvĂĄltĂĄs, stresszkezelĂ©s)
- GyomorfekĂ©ly, reflux: elfojtott harag, ĂĄllandĂł âgyomorgörcsâ.
- PuffadĂĄs, hasmenĂ©s/szĂ©krekedĂ©s: fĂ©lelem Ă©s kontrollvesztĂ©s Ă©rzĂ©se gyakran jelenik meg Ăgy.
2. đ SzĂv- Ă©s Ă©rrendszeri problĂ©mĂĄk
- Magas vĂ©rnyomĂĄs: tartĂłs stressz, belsĆ feszĂŒltsĂ©g.
- SzĂvritmuszavar: trauma utĂĄni szorongĂĄs vagy tĂșlzott izgalmi ĂĄllapot.
- Infarktus kockĂĄzata: elhĂșzĂłdĂł stressz Ă©s Ă©rzelmi terhek növelik.
3. đźâđš LĂ©gzĆszervi panaszok
- Asztma fellĂĄngolĂĄsa: gyermekkori traumĂĄkhoz Ă©s szorongĂĄshoz is köthetĆ.
- LĂ©gszomj, mellkasi szorĂtĂĄs: pĂĄnikrohamok Ă©s feldolgozatlan fĂ©lelmek tipikus kĂsĂ©rĆi.
4. đ§ Idegrendszeri tĂŒnetek
- MigrĂ©n, fejfĂĄjĂĄs: tĂșlterhelĂ©s, âgondok sĂșlya a vĂĄllonâ.
- Alvåszavar: zakatoló gondolatok, feldolgozatlan események.
- Krónikus fåradtsåg: érzelmi kiégés és ållandó készenléti ållapot jele.
5. 𩮠Izom- Ă©s mozgĂĄsszervi problĂ©mĂĄk
- Nyak- Ă©s hĂĄtfĂĄjĂĄs: elfojtott stressz, ĂĄllandĂł izomfeszĂŒltsĂ©g.
- ĂzĂŒleti panaszok: gyakran rĂ©gi traumĂĄkhoz kötĆdĆ belsĆ merevsĂ©g.
6. đż Immunrendszeri betegsĂ©gek
- Autoimmun kĂłrkĂ©pek: a test sajĂĄt magĂĄt tĂĄmadja, gyakran mĂ©ly Ă©rzelmi sĂ©rĂŒlĂ©sek utĂĄn.
- AllergiĂĄk, ekcĂ©ma: tĂșlĂ©rzĂ©kenysĂ©g, amely lelki sĂkon is jelentkezik.
7. đ Lelki sebek testi lenyomatai
- Gyermekkori bĂĄntalmazĂĄs, elhanyagolĂĄs: krĂłnikus fĂĄjdalom szindrĂłmĂĄk, pszichoszomatikus betegsĂ©gek felnĆttkorban.
- GyĂĄsz Ă©s vesztesĂ©g: szĂvpanaszok, mellkasi nyomĂĄs.
A test Ăgy nem ellensĂ©gĂŒnk, hanem ĂŒzenetet hordoz: azt jelzi, hogy valami feldolgozatlan, kimondatlan Ă©rzelem figyelmet kĂ©r.
đč MiĂ©rt fontos ezzel foglalkozni?
- A tĂŒnetek puszta elnyomĂĄsa (gyĂłgyszerrel vagy figyelemelterelĂ©ssel) nem oldja meg az okot.
- A testi Ă©s lelki sĂk egyĂŒtt gyĂłgyĂthatĂł â pszicholĂłgiai feldolgozĂĄs, relaxĂĄciĂł, terĂĄpia Ă©s egĂ©szsĂ©ges Ă©letmĂłd kombinĂĄciĂłjĂĄval.
- Ha megtanuljuk felismerni a test jelzĂ©seit, az segĂt megelĆzni a komolyabb betegsĂ©geket.
đ A test Ă©s a lĂ©lek tehĂĄt egyĂŒtt dolgozik: ha a lĂ©lek tĂșl nagy terhet cipel, a test elĆbb-utĂłbb jelzi. A holisztikus pszicholĂłgia pont ezĂ©rt nem csak a tĂŒneteket nĂ©zi, hanem azt is, mi zajlik bennĂŒnk mĂ©lyen.
Ezek a mindennapi testi tĂŒnetek, betegsĂ©gek szinte minden embert Ă©rintenek, kĂłrtĂłl fĂŒggetlenĂŒl.
Ne felejtsĂŒk el, hogy az ember sajĂĄt magĂĄt betegĂti meg, Ă©s csak is Ć sajĂĄt maga gyĂłgyĂthatja meg!