„A szelíd érintés és a szabadság dübörgése egyaránt bennünk él”
Az állatok mindig közel álltak az emberhez: őrzőink, társaink, tanítóink és gyógyítóink. Ha figyelünk rájuk, sokszor nemcsak a viselkedésükből tanulhatunk, hanem abból a csendes, ösztönös bölcsességből is, amelyet hordoznak. A tappancsok szelíd érintése és a paták erőteljes dobbanása kétféle üzenetet hordoz – mégis mindkettő a lélek mélyéig hat.
A tappancsok szelídsége
Egy macska vagy kutya puha lépteiben ott rejlik az intimitás és a bizalom. Amikor a tappancs finoman megérinti a kezünket, valójában egy kaput nyit a bensőséges kapcsolódásra. A szelíd állatok azt tanítják nekünk, hogyan engedjük meg magunknak a gyengédséget – azt, amit emberek között gyakran félünk kifejezni.
A paták dobbanása
A ló erőteljes, ritmikus patadobbanása az élet lüktetését idézi. A szabadság, az ösztönök és a nyers erő jelképe. A paták arra emlékeztetnek, hogy bennünk is ott él a vágy a határtalanságra, az önkifejezésre, arra, hogy teljes erőnkből megéljük a pillanatot.
Mit üzennek a lelkünknek?
- az állatok tükröt tartanak: megmutatják, hol vagyunk túl feszesek és hol felejtettük el a szelídséget
- az ösztönök bölcsessége: megtanítják, hogy az ösztön nem ellenség, hanem útjelző
- kapcsolódás önmagunkhoz: amikor figyelünk rájuk, valójában önmagunk mélyebb rétegeivel is találkozhatunk
Zárószó
Tappancsok és paták – két külön világ, mégis ugyanazt tanítják: hogy a szelídség és az erő nem zárja ki egymást. Ha megtanulunk hallgatni az állatok nyelvére, közelebb kerülhetünk ahhoz a természetes egyensúlyhoz, amely bennünk is ott rejlik.