Az állatok lelki világa sokkal gazdagabb, mint gondolnánk. Nem csak ösztönök irányítják őket, hanem saját érzelmeik, kötődéseik és hangulataik is vannak, amelyek közvetlenül hatnak az emberre.
Az állatok nem csupán a természet részei, hanem mélyen hatnak az ember lelkére is. Már az ősi kultúrákban szentként tisztelték őket, hiszen a viselkedésük, energiájuk és jelenlétük tükröt tart az ember számára. Egy macska dorombolása képes csillapítani a szorongást, egy kutya feltétlen szeretete pedig megtanít az elfogadásra. A lovak szabadságot és erőt sugároznak, a szarvas pedig a béke és a tisztaság hírnöke lehet számunkra.
- A macska belső világa csendes, intuitív és titokzatos. A dorombolás rezgése bizonyítottan gyógyító, oldja a stresszt és a szorongást. Aki macska mellett él, gyakran megtapasztalja az elcsendesedést és a belső figyelem mélyülését.
- A kutya lelke tiszta és egyenes: szeretetéhség és kötődés hajtja. Az ember számára a kutya feltétlen elfogadása azt üzeni: „úgy vagy jó, ahogy vagy”. Ez óriási gyógyító erő, különösen magány, szorongás vagy lelki nehézségek idején.
- A ló lelke tágas és érzékeny. Rendkívüli empátiája miatt képes tükrözni az ember érzelmeit. A lóval való kapcsolat sokszor terápiás hatású: megtanít a bizalomra, a szabadság érzésére, és arra, hogyan hangolódjunk össze más lényekkel.
- A szarvas lelke békés és tiszta. Ha kapcsolatba kerülünk vele – akár a természetben, akár belső képként –, nyugalmat és emelkedettséget sugároz. Olyan, mintha a szarvas jelenléte visszavezetne minket a saját belső békénkhez.
- A kecske belső világa játékos és kíváncsi. Energiája felszabadító, mintha azt mondaná: „ne vedd mindig túl komolyan az életet”. Az emberre gyermeki kíváncsiságot és életerőt sugároz.
A „bársonytalpak” a közelséget, intimitást és bensőségességet hordozzák, míg a „paták” inkább a távolabbi, vadabb, ösztönösebb világra mutatnak rá. Mindkettő az emberi psziché egy-egy aspektusát szólítja meg – és abban segítenek, hogy közelebb kerüljünk saját belső valóságunkhoz.